Szenteste



December 24-én minden évben eljön a szenteste napja.
A magyar népi hagyományban ezen a napon csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

A családok böjtölnek, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnep alkalmával.

Napjainkban már kevesen tartják be a Szentestéhez kapcsolódó hagyományokat. Ami jellemző, hogy az ünnepi asztal külölnleges díszítést szokott kapni, ínycsiklandozó finomságokkal terül meg, és a gyerekek izgatottan és türelemetlenül várják az estét, az ajándékozást.

Szentestére gyakori ételek: mákosguba, hal ételek, halászlé, töltött káposzta.




Adatvédelem | Ünnepnapok