Október
15.
Szent Teréz napja.
Sokfelé szüretkezdő nap volt, például Baranyában vagy a Balaton
szőlőtermő vidékein. Egerben Teréz-szedés az ekkori szüret neve.
Bácskában, Bánátban asszonyi dologtiltó nap volt, nem moshattak,
süthettek.
Szüret-
XV. századi francia ábrázoláson
A szüret a parasztgazdaságban nagyon fontos esemény. Általában a falubéli gazdák segítettek egymás szőlőjében a szüretelésnél, illetve bérmunkásokat is alkalmaztak. A házigazda a szüretelőket megvendégelte, annak befejeztével pedig szüreti bálokat is tartottak. Szokásban voltak bizonyos szüreti mulatságok is, természetesen a munkák utolsó napján az ún. végzéskor. Ilyen tréfás szokás volt az uraság megkötözése, szüreti koszorú készítése (mint aratáskor az aratókoszorú), a gazda köszöntése tréfás versekkel, a legjobb szedők megajándékozása. A szüreti felvonulásokon gyakori az ún. baksus figura (Bacchus görög boristen nevéből), egy hordón ülő bábu, kezében poharat, lopótököt tartva.
Caravaggio:
Bacchus
Október
16.
Gál napja,
Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami
a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján
tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder
mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.
Október
20.
Vendel napja.
A legenda szerint Vendel ír királyfi volt, a VII. században
élt. Rómába zarándokolt, majd egy gazdához szegődött pásztornak.
Ezért a jószágtartók, juhászok védőszentjükként tisztelték elsősorban
a Dunántúlon. Gyakran ábrázolták pásztorruhában, lábánál kutyával.
Kultusza viszonylag újkeletű, a XVIII. század során alakult
ki. E napon nem fogták be az állatokat és vásárra sem vitték
őket, nehogy Vendel elvigye az állatokat, azaz valamilyen fertőző
betegség üsse fel a fejét a nyájban. A szent tiszteletére körmeneteket
rendeztek, a pásztorok pedig ünnepet tartottak.
Október
21.
Orsolya nap
szüretkezdő nap a Somló-vidéken. Időjárásjósló nap is, azt tartották,
ha szép az idő, karácsonyig enyhe marad.
Október
26.
Dömötör, keresztény
vértanú napja. Az ország
keleti felén a pásztorok védőszentje. Juhászújévnek is nevezeték,
mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal, fizették
ki a bérüket, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.
Szent Mihály napjához hasonló jelentőségű nap a hajdani gazdasági
évben. Nagy állatvásárokat is tartottak Dömötör napon. A hortobágy
környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek ezen a napon,
birkapaprikást főztek, majd táncmulatságot tartottak. Ezért
juhászbálnak is nevezték.
Október
28.
Simon-Júdás
napja, Hegyalján szüretkezdő nap. Az időjárás viszonylatában
azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november
11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.
Szüret