Május 1.
Május
hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát
állítottak a természet újjászületésének
szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik.
A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást,
de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából
eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői
utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.
A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették
szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé
állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik
nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal. Sok helyütt
pünkösdkor "kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal,
tánccal ünnepelték.
Májusi
vetélkedő legényeknek Svájcban feldíszített májusfával
Májusfa
Május első vasárnapja
Anyák napja, az anyák tiszteletére tartott ünnepnap, melyen az anyaságról emlékezünk meg.
Május
12-13-14.
Pongrác, Szervác
és Bonifác, ókeresztény vértanúk
napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek).
Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre
fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen
a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket,
uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.
Május
16.
Nepomuki Szent János
napja. Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében
állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Baján a szent
szobrát zöld ágakkal, gyertyákkal feldíszítették, hajóra vitték
és vízi körmenetet tartottak a tiszteletére. Ez volt az ún. Jánoska-eresztés.
Május
25.
Orbán a
szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a
napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalamas,
ezért a szőlőben szobrokat emeletek neki, illeteve ezen a napon
a szőlőtermő vidékeken szent misét tartottak tiszteletére.