A téli ünnepek között vannak a legjelentősebb ünnepeink, valamint a régi falusi népszokások leggazdagabb időszaka is a tél.
Advent
Adventus- latin
eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés.
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének
ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés
ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal
kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt
a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.
A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak,
hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan
napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének
nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban
tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Az adventi koszorú
készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei
a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel,
magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség
a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék
jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök
körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták
az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal
díszítették azt.
Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával,
melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld),
a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei.
Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani
a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves
vendégvárást reprezentálja.
Adventi
koszorú
|
Advent
Bécsben
|
December 4.
Szent Borbála keresztény vértanú
emléknapja. A bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje.
Női munkatilalmi nap, tilos fonni, varrni. Seperni sem szabad,
nehogy elseperjék a szerencsét. A női látogató ezen a napon
nem szerencsés és nem szabad kölcsönadni sem. Ilyenkor vittek
be a házba egy gyümölcsfákról metszett ágat, és ha karácsonyra
kizöldült, jó termés ígérkezett.
December
6.
Miklós
napja, Magyarországon
Mikulás ünnepe.
Ezen a téli napon a gyerekek szépen kitisztított cipőjükbe ajándékot
kapnak. A jó gyerekek narancsot, diót, csokoládét, a "rosszak"
krampuszt és virgácsot. De vajon honnan ered ez a bájos ünnep?
Szent Miklós püspök a
kisázsiai Patarában született az i. sz. 3. században. 325- ben
már mint myrai püspök vett részt a niceai zsinaton. Életéről
keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt
fenn. A keleti keresztény egyház nagy szentje a mai napig, alakját
mély tisztelet övezi. A görögkatolikusoknál emléknapja ma is
ünnep, a római egyház a XVI. században törölte kötelező téli ünnepei
sorából. A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje.
A szegények, elesettek gyámolítója. A legismertebb legenda szerint
egyszer Miklós tudomására jutott, hogy egy szegény sorban élő
család lányait apjuk paráznaságra kényszerítette, hogy így keressék
meg a házasságukhoz szükséges hozományukat. Így azonban a lányok
soha nem tudtak volna tisztességben férjhez menni. Miklós az
ablakon keresztül aranypénzt dobott a lányoknak, így mentve
meg becsületüket. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek cipőjüket
az ablakba állítják ajándék reményében.
Az európai népeknél
kezdetben a Mikulást (Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father...)
hosszú ősz szakállú, csuklyás, földig érő köpönyeget viselő
aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik
meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent
Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony
ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré( Karácsony Apó ). A
Mikulás hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik, a finnek
szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az
amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de kedves
szánhúzó rénszarvasát is. Egy amerikai gyermekdal szerint Rudolphot,
a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás
azonban őt választotta maga mellé. Azóta együtt járják a világot,
hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.
Amerikából a 30- s
években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás,
aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós, rezes orrú (nem
igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre).
Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot
hord és félhoszú csizmát. Ajándékosztó kedve azonban változatlanul
töretlen.
Mikulás
New Yorkban
|
Viktoriánus
Mikulás
|
Hagyományos
Mikulás
|
Amerikai
Mikulás
|
Mikulás rénszarvasszánon Lappföldön és egy amerikai képeslapon
Mikulás
egy népszerű finn gyermekkönyvben
|
Katonák
Koszovóban
|
A Miklós napi ajándékozásnak a magyar néphagyományban is ismertek bizonyos formái. Dunántúlon terjedt el az a hagyomány, hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon, ijesztgették a lányokat, meglátogatták a házaknál a gyerekeket, a háziaktól pedig apró ajándékot kaptak. A hagyományos Mikulás ünnep, ajándékozással, a falvakban csak a XX. század 20-as éveiben terjedt el.
December
13.
Luca
napja. A legenda szerint
Szent Luca keresztény vértanú, az egyház azonban nem tartja
valós történelmi személynek. Neve a latin lux, azaz fény szóból
származik. A Gergely- féle naptárreform előtt az év legsötétebb
napja volt. A magyar néphagyományban nem annyira Szent Luca,
hanem egy rontó nőalak (boszorkány) változata terjedt el. A
legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik.
Azt tartják ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Az
év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett a jóslásokra,
boszorkányűzésre. Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak,
nem volt szabad pl. lúggal dolgozni (mosni), fonni. Ha ezt megszegték
Luca kóccá változtatta a fonalat, az asszonyokhoz vágta az orsót.
Az udvart felszórták szalmával, szénával. A háznál eldugták
a söprűket, hogy Luca ne tudjon elrepülni vele. A bunyevácok
fokhagymát tettek az ablakba, ez a rontást távol tartotta a
háztól. Volt ahol az istálló bejáratát is bekenték fokhagymával,
nehogy az állatokban kárt tegyen Luca. Dívott a Luca- napi alakoskodás
is. Ilyenkor fehér lepedőben, bekormozott arccal rémítgették
a fiúk a lányokat. A kisfiúk lucázni jártak a házakhoz, szalmán
térdepelve mondtak tréfás rigmusokat, jó kívánságokat a háziaktól
pedig apró ajándékot, pár fillért Ehhez a naphoz kötődik
a legismertebb hagyomány, a Luca-szék
készítés. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden
nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony
szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal
vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. (Más vidékeken
nem Luca-széket, hanem Luca-inget készítettek, de a hagyomány
lényege ugyanaz volt.)
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi
nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére
jött, megmondta ki lesz a férjük.
Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak,
azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.
Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából
lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg.
Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elovadt, az a
hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.
Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen
nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották
a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb
bosszúságára. Érdekesség, hogy az angolszász területről ismert,
száj és szemnyílással ellátott sütőtök, magyar területen is
ismert volt. A Dunántúlon ezen a napon készítették, belsejébe
gyertyát tettek, majd az ablakba helyezték, hogy a háziakat
megijesszék.
A Skandináv országokban, ahol a fényre a hosszú zord tél miatt
nagyon vágynak az emberek, Luca napja lényegesen jelentősebb
ünnep, mint nálunk.
Olvasnivaló
Luca napról
Luca
napi ünnep Helsinkiben illetve egy svéd iskolában
|
December
21.
Hitetlen Tamás apostol
napja. Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában, ezért Pünkösd
után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit. A magyar néphagyományban
az ezen a napon vágott disznó háját eltették, mert úgy tartották
gyógyítja a keléseket. Másutt attól tartottak, Tamás megöli
a baromfiakat, ezért ezen a napon mézet szenteltettek, azt adták
baromfivész ellen.
December
28.
A decemberi téli ünnepek utolsó napja az Aprószentek. A biblia írása szerint Jézus születését követően Heródes lemészárolta a 2 év alatti fiú gyermekeket. A katolikus keresztények ezért nevezték el ezt a napot Aprószentek napjának.